Indiai horoszkóp – mert megérdemlem

                     


Kataka – Rák
Titkolja szenvedélyét
Érzékeny és titokzatos. Egy kezén meg tudja számolni az igazi barátait. Érdekli az eredete; sosem felejti el, hogy mindennek az alapja a család. Ragaszkodó, ezért gyakran fél, hogy elhagyják. Tudja: az elválás elviselhetetlen lenne, akár a munkájáról, akár a társáról lenne szó. Intuitív, érzelmes, de sohasem vallja be a szenvedélyét.

a napi horoszkóp szeirntem hülyeség, az ilyenek nem annyira.
ennyi, jóéjt.

ez utóbbit azért, mert összegabaolyodtt a kábel és nekem fáj a fejem, és mert engem miért kell pont ilyenkor katalinnak szólítani amikor utálom, KATA vagyok éss hiába hogy kettessel kezdődik a személyi számom, ilyenkor lányhoz nem illő dolgokat művelek…..

régebb sokat fájt a fejem. utána sokat nem. most megint előjött és úgy lüktet mint még soha.. de most szinkronban a lábammal. még sosem rúgtam ekkorát egy porszívóba.

Egy álló hete keresem, s tegnap jön az sms: "elvagy veszve:-)"
Hát ettől felmegy a cukrom. 
Tényleg nem vagyok az a fajta ember, akinek egyfolytában társaságra van szüksége, nem szokásom barátok után telefonálni valami jó kis hepaj reményében, de egy hét távollét után engem is érdekelhet, hogy kivel mi van.

vagyok úgy néha, hogy rámtör az 5 perc és nyúlok a telefon után, hogy mostaztán megírok mindent amit nem mondtam el.. és megírom, de amikor nyomnám a küldés gombot, rájövök, hogy mindezt már úgyis tudja. és úgysem ír vissza. ekkor kitörlöm az egészet, és lezárom a telefont, hogyha mégegyszer eszembe jutna egy ilyen őrültség, kétszer is meggondolhassam mielőőttt cselekszem.. alkalmi gyengeség, nem más.

Azt hiszem nincs olyan ember, aki nem gyűjt, esetleg nem gyűjtött volna legalább gyerekkorában valamit. Nálam a szalvéta eddig ismeretlen okokból kimaradt, gyanítom azért, mert mindig elhasználtam. De gyűjtöttem bélyeget (ami abból állt, hogy felkutattam szüleim régi bélyeggyűjteményét, majd én is hozzáadtam 2-3 újat :-), gyűjtöttem régi pénzérméket, van növénygyűjteményem, telefonkártya egy rakás majdnem minden kontinensről, és persze csokispapír. Később, amikor elértem azt a kort, amikor a lányok nagyrésze arról álmodik, hogy olyan lesz mint thalia vagy neadjisten britney spears, hirtelen megnövekedett a popcorn/bravo és az agymosó divatlapok száma kis hajlékunkban. Ellentétben sok korombelivel, ebből szerencsésen kinőttem. Ekkor jöttem rá, hogy régész és történész szeretnék lenni. Feldúltam  őseim padlását, minden érdekelt, aminn legalább félméteres por állt. Régi térképeket gyűjtöttem össze, képeslapokat, megsárgult fényképeket. Innen az ötlet, hogy felkutassam a családfámat. Sajnos, megfelelő iratok hiányában csak a lombok közé sikerült bepillantani, pontosabban 1825-ig. Kb ezzel egyidejűleg jelentkezett a magyarkodó időszakom, amikoris minden magyarok történelmével, de főleg trianonnal kapcsolatos iratok-  plakátok-  térképek-  képeslapok gyűjtésébe kezdtem. Ezen időszakomnak legtalálóbb kulcsszava talán a NemNemSoha lehetne. Jó volt, hungarológiára készültem, nem kis támogatással családom részéről. De lassacskán kételyeim támadtak affelől, hogy magyarnak lenni hű  de  milyen nagy dolog, kezdtek kiapadni fejemből a revizionista gondolatok és valami nagy megnyugvás vette át helyüket. Már nem szeretnék történész lenni, csak simán régész és/vagy keletkutató. De ezekben sem vagyok biztos. Nem akarom kutatni, csak egyszerűen megismerni a keletet. Kicsit átélni, anélkül, ohgy feszegetném titkait.
No, hát most ilyen gondolatokat gyűjtök. És mindezt eszembe juttatta ez a csinos szobor a polcomon, elefántokkal körülötte, mert őket is gyűjtöm most 🙂


 

Kellemes hétvégét, ilyen dallamokkal.
kattint – letölt – mosolyog

Nekem meg lelépni most, mert utazok, Magyarországra, de mindent nem árulok el 🙂

Puszi, pá.