Mint egy ködös hajnalon egyedül egy vasútállomáson. A vonat amivel jöttél, már elrobogott, de amivel méssz, még nem ért ide. 
Az ősz is, ami eddig egyet jelentett egy jókedvű évnyitóval, most olyan furán vicsorít rám. Megijeszt. 
És újat sem nagyon tudok már írni, mindennapjaimat áthatja a hamarosan elköltözök érzés, és ez hol feldob, hol nosztalgiába kerget.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s