Egy ismerős illat, egy rég hallott dallam, lehunyt szemhéjjam mögött archív felvételek. Néha meg is síratom. Kapaszkodnék, de valami egyenként fejtegeti le ujjaimat és visszazuhanok a semmibe.
Előzetesek lehetséges világokról, de a kezem megremeg ha aláírásomat kérik.
Toporgás egyedül egy váróteremben, mert nem tudod mi vár rád odabent.
Vannak pillanatok amikor nem ártana egy nagy pofon, csak úgy, motiváció gyanánt.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s