Szeretem a csendet. Mindig üzen, rólam, rólad, világról. Éjszaka szoktunk találkozni, teraszon, holdfénynél, kutyaugatásnál. Néha egy-egy részeg is beletántorog a képbe, ilyenkor csak mosolyog…
Őt is ismeri. Tulajdonképpen mindenkit, még téged is. A csend egy tudós.


Csak tudnám, kit, mit akarok elpusztítani, legyőzni, esetleg birtokolni, amikor jön, hogy megtörjem a jóságos csendet. Amikor jön, hogy sikoltsak az éjszakába, hogy beleremegjen az egész negyed. Talán hasonló ez ahhoz, mint amit magaslatokon és a nagykés közelében érzek. Hogy ugornék vagy érvágnék.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s