az egyetemista

a jajdefaszáulvagyunk érzés a főtér éjszakai fényeivel karöltve tűnik el a taxi visszapillantó tükrében. következő pillanatban főhősünk a konyhaasztalnál ül. egyszercsak leteszi a csokiskenyeret és arra gondol, ma sem mentette meg az ózonréteget, nem teremtett világbékét, nem találta fel a rák ellenszerét, és az emberek továbbra is 3 másodpercenként halnak éhen. majd átfut az agyán, milyen érzés lenne a szobatársának, ha most felvágott erekkel találna a vacsora mellett. végül, szégyenérzettel és sajnálattal, mégis inkább a csokiskenyér mellett dönt.

3 gondolat “az egyetemista” bejegyzéshez

  1. jesszusuristen kata fijjam O.o
    meg jo, hogy nem akkor voltak ien verescsokiskenyres gondolataid amikor velem laktal:P
    amugy ismeros hangulat…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s