ezt most csak azért írom, hogy a kolozsvári hideg időkben majd újraolvashassam.
ugyanis nagymamámnál vagyok, ahol a kályha már jól melegít, a bűvöletet már megnéztük, közben elfogyott egy üveg szilvakompót, most pedig abból a sőberből írok, ami már kb 17 éve az én “fészkem”-nek neveztetik, és olyan mágneses gyapjú ágyneműből, amit mindenhol reklámoznak, és amiért a legtöbb nyugdíjas ölni tudna. holnap pedig biztos találkozok panni nénivel, aki a tejet hozza nekünk, és aki kiskoromban mindig megveregette a seggem, és mindig azzal ijesztgetett, hogy elvisz magával haza, hogy legyen leánya is, mert neki csak fiai születtek. no de summa summarum itt most meleg van, kivül, belül, mindenhol, és jó. nekem ezt jelenti csomafalva.
u.i.: s hát neked, sylviám? 😉
Szívből szólok 
bár nem vagyok Sylvia, de nagyon közel áll hozzám Csomafalva, fél gyermekkoromat ott töltöttem 🙂
hmm..eszem megáll… a csomafalviak mindenhol ott vannak 🙂 hol laktál?
mikor kicsi voltam Szászfaluban, közel a Somlyóhoz, majd kés?bb Újfaluból bejövet balra az els? utcában 🙂
hajj, az a gyönyör? Gyergyói-medence !
utólagos engedelmeddel kutakodtam kicsit (mert van most id?m ilyenekre..) egy iwiw kereséssel és egy hirtelen jött gondolattól vezérelve (hogy de vajon, mert hát nekem is vannak Kovács felmen?im csomafalván), rokonok rövid kikérdezésével kiderült, hogy az én dédnagyanyám (Kovács Rózália) és a te dédnagyapád (Kovács Vencel?) testvérek voltak. ergo harmadik unokatestvérek vagyunk, és a blogon kellett rájöjjünk erre, pedig már kétszer voltam mirákulumon, milyen kicsi a világ! 🙂
jaj katam, olyan jo volt olvasni ezt a bejegyzest >D:
valamiert csak egy reszet irta be:-?
azt irtam h pont ugyanazt jelenti nekem is a soberagy es a meleg kalyha es a nagymama, szilvaskompotostol es a gyerekkorom foszlanyaival egyutt… koszi, hogy irsz :*:*:* sylviad
akkor jelölj be ismer?snek tüstént 🙂
na cathingupoltam es akarhogy nezem, ez a kedvenc blogom es szerintem mindig is az lesz:D
Puszi neked
a Te Csomafalvádról az jut eszembe, hogy erd?re menések el?tt mindig megálltunk a zöld kerítéses háznál (lehet, hogy nem is zöld, csak bennem maradt meg zöldnek). Itt szereztük be a szükséges kellékeket: gumicsizmákat, tollasüt?t, húztunk vizet a kútból, stb mindig megcsodáltuk a fákra helyezett madár etet?ket és -Isten nyugtassa- Nagytatád bütykölt “kocsijait”. Volt, hogy megetettük a tyúkokat és a kutyával is játszodtunk:) De a legélénkebb a konyha: a körbeült asztallal, nagymamád sütijével, a családi fényképekkel és a tükörrel a falon. Az ajtón cseles zár volt, azóta sem tudom, hogy m?ködik:D…
ez a Te Csomafalvád, mely valahányszor beszélsz róla, megelevenedik és mosolyt szül.
úgy na… bõgess meg.
Jól esik ilyeneket olvasni, jómagam gyergyóalfalvi vagyok nem messze csomafalvától.
Én is Csomafalvi vagyok, gyerekkoromban Somolzó közelében laktunk, majd kés?bb Újfaluból jövet balra az els? utcában. Nagyon szeretem Csfalvát és imádok itt lakni, hogy ne mondjam milyen jó az erd?n kirándulni…