boldogság

Csakis az emberi kapcsolat két pólusán, ahol még, vagy már nincsenek szavak, a nézésben és az ölelésben lelhető fel voltaképpen a boldogság, mert csak ezekben van föltétlen szabadság, titok és mélységes kíméletlenség. És mégsem a szavakkal való közlés az igazi elemem; legigazibb érdeklődésem nem ahhoz fűz. Sokkal inkább érdekelnek az emberi kapcsolat szélső, hallgatag régiói; legelőször az, amelyben az idegenség és polgári kötetlenség még szabad ősállapotban van, és a pillantások felelőtlenül, álomszerű szemérmetlenséggel ülik nászukat; azután pedig az a másik, ahol a lehető legtökéletesebb beolvadás, meghittség és elvegyülés a legteljesebben helyreállítja ezt a szótlan ősállapotot.

(Thomas Mann – Egy szélhamos vallomásai)

1lgr7c8cd63u5qkyzr43ewnm_400

(via ANARCHaIA)

Egy gondolat “boldogság” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s