az éjszaka

gyakran megébredek az éjszaka közepén. 3 és 4 óra között hirtelen csak kinyílnak a szemeim, mintha teljesen kialudtam volna magam és indulhatnék dolgomra. ilyenkor aztán szívesen gondolok azokra az emberekre, akiket szeretek. megpróbálom elképzelni ahogy alszanak, embrió pozicióban vagy épp hason fekve és a párnát szorítva, vagy ahogy épp fordulnak egyet álmukban, ahogy a hajuk borzolódik a párnán, ahogy nyakig felhúzzák a takarót, vagy – egy hirtelen jött magabiztos mozdulattal – éppen kitakaróznak. ilyenkor minhta gondolattal egy őrangyalt repítenék föléjük, vagy legalábbis kicsit megigazítanám azt a takarót. hát így telik el az a pár perc az éjszaka közepén, 3 és 4 óra között, aztán ismét elnyel az álom olyan hirtelen, hogy észre sem veszem.

Egy gondolat “az éjszaka” bejegyzéshez

  1. Tudtaaaaam, hogy Te szoktál betakargatni…úgy 3 s 4 óra fele mindig arra ébredek, hogy össze van gyűrődve alattam az alsólepedő, s fázom, mert fenetuggya, mit álmodtam, a paplant is lerúgdostam időközben magamról…s akkor úgy, félálomban elképzelem, hogy magától kisimul alattam a lepedő, és visszaugrik rám a paplan…s már alszom is tovább, anélkül, hogy megmozdultam volna…köszi:D

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s